Az infrastruktúra üzemeltetését a The Clearing House végzi majd, amely maga is a részt vevő pénzintézetek közös tulajdonában áll. Egyes szereplők „bridge”-ként, mások „chain”-ként hivatkoznak a projektre, amelynek célja, hogy a hagyományos banki betéteket valós idejű, éjjel-nappal működő blokklánc-alapú elszámolási rendszerhez kapcsolja.
A kezdeményezés messze túlmutat egy technológiai fejlesztésen. A Wall Street részéről ez tekinthető az eddigi legjelentősebb összehangolt válasznak a stablecoinok gyors térnyerésére.
Közös platformot építenek a legnagyobb amerikai bankok
A rendszer elsődleges célja, hogy a betétek mozgatása gyakorlatilag azonnal, a hét minden napján, napi 24 órában történhessen. Míg a hagyományos bankközi elszámolás esetenként több napot is igénybe vehet, a tokenizált betétek blokklánc-technológiára épülő infrastruktúrája jelentősen felgyorsíthatja a folyamatokat.
Fontos ugyanakkor, hogy a tokenizált betét jogi és szabályozási szempontból ugyanúgy bankbetétnek számít, mint a hagyományos folyószámla-egyenleg. Ugyanazok a számviteli, hitelminősítési és felügyeleti előírások vonatkoznak rá, a különbséget elsősorban a tranzakciók sebessége és a programozhatóság jelenti.
David Watson, a The Clearing House vezérigazgatója szerint a pénzügyi szektor nem egyszerű fejlődés előtt áll, hanem alapvető átalakulás küszöbén. Megfogalmazása szerint a bankoknak egy radikálisan eltérő, onchain pénzügyi környezethez kell alkalmazkodniuk.
Shahmir Khaliq, a Citi szakértője úgy véli, hogy az új hálózat tovább erősítheti a bankok szerepét a finanszírozás, a likviditáskezelés és a tőkepiaci szolgáltatások területén. Mark Monaco, a Bank of America képviselője ugyanakkor óvatosabban fogalmazott: bár az ügyfelek még nem mutatnak tömeges érdeklődést, a kereslet első jelei már jól érzékelhetők.
Mi a különbség a tokenizált betét és a stablecoin között?
A projekt hátterében elsősorban a stablecoinok növekvő népszerűsége áll. Az amerikai bankok attól tartanak, hogy ha az ügyfelek nagy számban váltják át pénzüket stablecoinokra, az a hagyományos betétállomány csökkenéséhez vezethet. Mivel a banki hitelezés alapját jellemzően a betétek jelentik, ez közvetlenül érintheti a pénzügyi rendszer működését.
A tokenizált betét azonban lényegesen eltér a stablecoinoktól. Míg egy stablecoin kibocsátója – például a Circle vagy a Tether – saját mérlegén tartja nyilván a fedezetet, addig a tokenizált betét továbbra is a bank mérlegében szerepel. Emellett ugyanúgy vonatkozik rá a betétbiztosítás és a megszokott szabályozói felügyelet.
A JPMorgan már korábban is úttörő szerepet vállalt ezen a területen a JPM Coin révén, amely intézményi ügyfelek közötti átutalásokat tett lehetővé saját privát blokkláncán. A megoldás 2025 végén a Coinbase által működtetett Base hálózaton is megjelent. A Citi szintén saját tokenizációs infrastruktúrát épített ki Token Services néven, elsősorban nemzetközi pénzforgalmi célokra.
A 2027-re tervezett közös platform ezekre az egyedi fejlesztésekre építve teremthet iparági szintű infrastruktúrát.
Európa sem marad tétlen
Az európai pénzügyi szektor nem várja meg az amerikai kezdeményezés indulását. Az Európai Központi Bank évek óta aktívan foglalkozik a tokenizált betétek és a nagykereskedelmi központi banki digitális pénzek (CBDC-k) lehetőségeivel.
A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) nemrég zárta le egyik határon átnyúló tokenizációs kísérleti programját, amely szintén a pénzügyi infrastruktúrák jövőjét vizsgálta. Bár Christine Lagarde vezetésével az EKB következetesen óvatos a stablecoinokkal kapcsolatban, a tokenizált betétek iránt jóval nyitottabb álláspontot képvisel.
Európa legnagyobb pénzintézetei közül a Deutsche Bank, a BNP Paribas és az ING egyaránt jelentős erőforrásokat fordít saját tokenizációs megoldásainak fejlesztésére.
Magyarországon az OTP, a K&H és az MBH Bank blokklánc- és mesterségesintelligencia-projektjeit egyszerre befolyásolja a már hatályos MiCA-rendelet, valamint a 2026 augusztusától teljes körűen alkalmazandó uniós AI-szabályozás.
A hazai ügyfelek szempontjából így talán nem is az a legfontosabb kérdés, hogy mikor jelenik meg Magyarországon a tokenizált betét. Sokkal inkább az, hogy a magyar bankok melyik irányt választják: a stablecoinok integrációját vagy a tokenizált betétekre épülő modell fejlesztését.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá