Hollandiában csoportos kereset indult a Klarna ellen, miután egy fogyasztóvédelmi szervezet szerint a svéd fintech nem kezeli megfelelően a halasztott fizetési konstrukciókhoz kapcsolódó kockázatokat.
A felperes szerint a BNPL valójában hiteltermék
A keresetet a kollektív fogyasztóvédelmi ügyekre specializálódott Mass Damage & Consumer Foundation nyújtotta be. A szervezet szerint a Klarna „vásárolj most, fizess később” (Buy Now Pay Later, BNPL) szolgáltatása lényegében hitelnek minősül, ezért ugyanazoknak a szigorú szabályoknak kellene megfelelnie, mint a hagyományos hitelezésnek.
Az alapítvány elnöke, Lucia Melchert úgy véli, hogy a halasztott fizetés nem csupán kényelmes vásárlási megoldás, hanem valódi pénzügyi kötelezettséget jelent a fogyasztók számára. Éppen ezért szerinte az ügyfeleket ugyanazoknak a fogyasztóvédelmi garanciáknak kellene megilletniük, mint bármely más hiteltermék esetében.
A hitelképességi vizsgálatokat is kifogásolják
A kereset egyik központi eleme, hogy a Klarna a felperes szerint nem vizsgálja kellő alapossággal ügyfelei hitelképességét. Emiatt olyan fogyasztók is könnyen igénybe vehetik a szolgáltatást, akiknek anyagi helyzete nem feltétlenül teszi lehetővé a későbbi fizetést.
A szervezet emellett azt is kifogásolja, hogy a vállalat nem nyújt elegendő tájékoztatást a halasztott fizetés kockázatairól. Bár ezek a konstrukciók első ránézésre egyszerűnek és díjmentesnek tűnhetnek, fizetési késedelem esetén gyorsan megjelenhetnek pótdíjak, felszólítási költségek és behajtási díjak.
A vitás ügyek és a csalások kezelése is kérdéseket vet fel
Az alapítvány szerint a Klarna nem kezeli megfelelően a vitatott tranzakciókat, a visszaküldött termékeket és a csalásgyanús eseteket sem. Emiatt előfordulhat, hogy egy vásárló akkor is fizetési felszólításokat kap, amikor már visszaküldte a terméket, vagy éppen vitatja a tranzakció jogosságát.
A kereset arra is kitér, hogy a szolgáltatás a felperes szerint túl könnyen elérhető a kiskorúak számára. Ez különösen érzékeny kérdés, hiszen a fiatalabb felhasználók nehezebben mérhetik fel a halasztott fizetésből fakadó pénzügyi kötelezettségeket.
Több mint félmilliárd eurót követelnek
A felperes célja, hogy a Klarna fizesse vissza azokat az összegeket, amelyeket álláspontja szerint jogtalanul számított fel ügyfeleinek. A követelés nemcsak a késedelmi és felszólítási díjakra terjed ki, hanem a behajtási költségekre, a kiszabott bírságokra, valamint egyes esetekben magukra a vásárlások ellenértékére is.
Az alapítvány becslése szerint a teljes kártérítési összeg meghaladhatja az 500 millió eurót. Amennyiben a bíróság helyt ad a keresetnek, az nemcsak a Klarna számára jelenthet komoly pénzügyi és jogi következményeket, hanem az egész BNPL-piac működésére is hatással lehet.
A szabályozók is egyre szigorúbban figyelik a BNPL-piacot
Hollandiában már korábban is felmerültek aggályok a halasztott fizetési szolgáltatások gyors terjedésével kapcsolatban. A holland kormány tavaly arra kérte a Klarnát, hogy vizsgálja felül fizikai üzletekben történő terjeszkedési terveit, mivel nem szeretné, ha a BNPL-megoldások a hagyományos bolti vásárlások során is széles körben elterjednének.
A mostani jogi eljárás tovább erősítheti azokat a szabályozási törekvéseket, amelyek a BNPL-szolgáltatókat a hagyományos hitelezőkhöz hasonló előírásoknak vetnék alá. A vita középpontjában ma már egyre kevésbé a szolgáltatás kényelme áll, sokkal inkább az a kérdés, hogy a szolgáltatók megfelelő védelmet nyújtanak-e ügyfeleiknek a túlzott eladósodással és a váratlan költségekkel szemben.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: AI-generált)
Szólj hozzá