A technológia gyors változása nemcsak új eszközöket hoz a vállalatok életébe, hanem azt is átírja, milyen készségekre lesz szükségük a munkatársaknak. Dr. Németh Zoltán felsővezetői coach és tréner szerint a következő időszak egyik legfontosabb versenyképességi kérdése az lesz, milyen gyorsan képes egy szervezet fejleszteni és átképezni saját embereit. A szakember a VOSZ: „A fejlődés 3 dimenziója” című szakmai fórumán beszélt a témáról.
A vállalatok sokáig elsősorban azt vizsgálták, milyen konkrét szakmai tudás szükséges egy adott munkakörhöz. A gyors technológiai változás miatt azonban felértékelődnek azok a készségek, amelyek iparágtól és pozíciótól függetlenül is használhatók.
Ilyen kompetenciaként emelte ki Németh Zoltán előadásában többek között a kreativitást, a kritikus gondolkodást, a kommunikációt, a szociális intelligenciát és a problémamegoldást. Ezek nem egyetlen munkakörhöz kötődnek, hanem akkor is használhatók, ha valaki új szerepbe vagy másik vállalathoz kerül.
A kritikus gondolkodás új értelmet kap
A mesterséges intelligencia (AI) terjedésével különösen fontossá válik a kritikus gondolkodás. Németh szerint ugyanis már nem elég ránézni egy generált válaszra, és eldönteni, hogy hitelesnek tűnik-e.
Erre példaként egy amerikai jogi esetet említett, amelyben egy ügyvéd AI segítségével készített beadványa nem létező bírósági esetekre hivatkozott. A generált tartalom mégis annyira meggyőző volt, hogy pusztán formai alapon nehéz lett volna kiszúrni a hibát.
A kritikus gondolkodás így egyre inkább tudatos ellenőrzést, forrásvizsgálatot és jó kérdések feltevését jelenti.
Hetente újra kell tanulni valamit
Új szintre lép a szakember szerint a “lifelong learning” fogalma is. Korábban a folyamatos tanulás sokszor néhány évente elvégzett képzéseket jelentett, ma viszont egy-egy szoftver vagy AI-eszköz akár hetek alatt annyit változhat, hogy újra meg kell tanulni használni.
Ez felértékeli annak jelentőségét is, hogy valaki tisztában van azzal, hogyan tanul a leghatékonyabban. A gyorsaság önmagában versenyelőnnyé válik: aki hamarabb képes elsajátítani egy új eszköz használatát, gyorsabban tud alkalmazkodni a változó munkakörnyezethez.
Németh Zoltán egy személyes példával is érzékeltette ezt: hatodikos fiának néhány perc alatt készített AI segítséggel egy játékos matematika gyakorló alkalmazást. Ez korábban komolyabb fejlesztési feladat lett volna, ma rövid idő alatt megvalósítható.
Az emberi készségek nem veszítik el az értéküket
A mesterséges intelligencia térnyerése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kommunikációhoz hasonló emberi kompetenciák háttérbe szorulnak. Ennek azonban inkább az ellenkezője történhet az elhangzottak alapján.
Egy generatív AI-rendszerrel végzett munka minőségét nagyban meghatározza, mennyire pontosan tudja a felhasználó megfogalmazni, mit szeretne elérni. A technológia nem feltétlenül emeli automatikusan magasabb szintre a felhasználó készségeit, sok esetben inkább visszatükrözi annak kommunikációs és gondolkodási képességeit.
Így egyre értékesebb kombinációvá válhat a technológiai jártasság és az erős emberi kompetenciák együttes megléte.
Mi történik a junior munkakörökkel?
A felszólalás egyik érdekes kérdése a pályakezdők helyzete volt. Azon feladatok számottevő része, amelyen a junior kollégák tapasztalatot szereztek, ma már részben automatizálható.
Ha ezeket a munkákat egyre kevésbé bízzák pályakezdőkre, felmerül a kérdés, hogyan szerezhetik meg azt a tapasztalatot, amelyre később a magasabb szintű munkához szükségük lenne. Éppen ezért maga a tapasztalat is újra felértékelődhet az AI korában a szakember szerint.
Nem mindig kívülről kell új embert hozni
A gyorsan változó munkakörök miatt a vállalatoknak egyre gyakrabban kell egy új munkatárs alkalmazásáról dönteni, a meglévő kollégákat pedig tovább fejlesztik, vagy teljesen új területre képzik át őket.
Németh Zoltán szerint sok esetben olcsóbb és gyorsabb lehet a már meglévő munkatársak fejlesztése. Ehhez azonban először pontosan fel kell térképezni, milyen készségek vannak jelen a szervezetben, és melyek hiányoznak.
Ez a HR szerepét is átalakítja: a kompetenciafejlesztéshez egyre inkább szükség van mérhető, rendszerszintű gondolkodásra is.
Az AI már bent van a vállalatokban
Az előadó az eseményen külön kitért a „shadow AI” jelenségére is. Tapasztalatai szerint sok munkatárs már akkor is használ generatív AI-eszközöket a napi munkában, ha azokat a vállalat még nem vezette be.
Ez adatbiztonsági kockázatot jelenthet, hiszen érzékeny vállalati információk kerülhetnek külső rendszerekbe. Emiatt a teljes tiltás helyett célravezetőbb lehet a használat átlátható, szabályozott és biztonságos keretek közé terelése.
A tanulási sebesség lehet az új versenyelőny
Az előadás egyik legerősebb állítása szerint a következő időszakban azok a vállalatok kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek a leggyorsabban képesek saját munkatársaikat az új környezethez igazítani. Ebben éppen a kisebb cégeknek lehet előnyük. Egy nagyvállalatnál több ezer ember munkafolyamatainak átalakítása hosszú időt vehet igénybe, míg egy kis- és középvállalat (kkv) gyorsabban próbálhat ki új eszközöket és alakíthatja át a működését.
A következő évek versenye ezért nem feltétlenül arról szól majd, ki fér hozzá először a legújabb technológiához. Sokkal inkább arról, melyik szervezet képes a leggyorsabban megtanulni használni azt.
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá