A technológia gyors változása nemcsak új eszközöket hoz a vállalatok életébe, hanem azt is átírja, milyen készségekre lesz szükségük a munkatársaknak. Dr. Németh Zoltán felsővezetői coach és tréner szerint a következő időszak egyik legfontosabb versenyképességi kérdése az lesz, milyen gyorsan képes egy szervezet fejleszteni és átképezni saját embereit. Erről beszélt a VOSZ „A fejlődés 3 dimenziója” című szakmai fórumán.
A vállalatok sokáig elsősorban azt vizsgálták, milyen konkrét szakmai tudás szükséges egy adott munkakörhöz. A gyors technológiai változás miatt azonban egyre nagyobb értéket kapnak azok a készségek, amelyek iparágtól és pozíciótól függetlenül is használhatók.
Németh ilyen kompetenciaként emelte ki többek között a kreativitást, a kritikus gondolkodást, a kommunikációt, a szociális intelligenciát és a problémamegoldást. Ezek nem egyetlen munkakörhöz kötődnek, hanem akkor is használhatók, ha valaki új szerepbe vagy másik vállalathoz kerül.
A kritikus gondolkodás új értelmet kap
Az AI terjedésével különösen fontossá válik a kritikus gondolkodás. A szakember szerint ugyanis már nem elég ránézni egy generált válaszra, és eldönteni, hogy hitelesnek tűnik-e.
Erre példaként egy amerikai jogi esetet említett, amelyben egy ügyvéd AI segítségével készített beadványa nem létező bírósági esetekre hivatkozott. A generált tartalom mégis annyira meggyőző volt, hogy pusztán formai alapon nehéz lett volna kiszúrni a hibát.
A kritikus gondolkodás így egyre inkább tudatos ellenőrzést, forrásvizsgálatot és jó kérdések feltevését jelenti.
Hetente újra kell tanulni valamit
Németh szerint a “lifelong learning” fogalma is új szintre lép. Korábban a folyamatos tanulás sokszor néhány évente elvégzett képzéseket jelentett, ma viszont egy-egy szoftver vagy AI-eszköz akár hetek alatt annyit változhat, hogy újra meg kell tanulni használni.
Ez felértékeli annak jelentőségét is, hogy valaki tudja, hogyan tanul a leghatékonyabban. A gyorsaság önmagában versenyelőnnyé válik: aki hamarabb képes elsajátítani egy új eszköz használatát, gyorsabban tud alkalmazkodni a változó munkakörnyezethez.
Az előadó egy személyes példával is érzékeltette ezt: hatodikos fiának néhány perc alatt készített AI segítségével egy játékos matematika-gyakorló alkalmazást. Ami korábban komolyabb fejlesztési feladat lett volna, ma rövid idő alatt megvalósítható.
Az emberi készségek nem veszítik el az értéküket
Az AI térnyerése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kommunikációhoz hasonló emberi kompetenciák háttérbe szorulnak. A szakértő úgy véli inkább az ellenkezője történhet.
Egy generatív AI-rendszerrel végzett munka minőségét nagyban meghatározza, mennyire pontosan tudja a felhasználó megfogalmazni, mit szeretne elérni. A technológia nem feltétlenül emeli automatikusan magasabb szintre a felhasználót, sok esetben inkább visszatükrözi annak kommunikációs és gondolkodási képességeit.
Ezért egyre értékesebb kombinációvá válhat a technológiai jártasság és az erős emberi kompetenciák együttes megléte.
Mi történik a junior munkakörökkel?
Az előadás egyik érdekes kérdése a pályakezdők helyzete volt. Számos olyan feladat, amelyen korábban a junior kollégák tapasztalatot szereztek, ma már részben automatizálható.
Ha ezeket a munkákat egyre kevésbé bízzák pályakezdőkre, felmerül a kérdés, hogyan szerezhetik meg azt a tapasztalatot, amelyre később a magasabb szintű munkához szükségük lenne. Németh szerint éppen ezért maga a tapasztalat is újra felértékelődhet az AI korában.
Nem mindig kívülről kell új embert hozni
A gyorsan változó munkakörök miatt a vállalatoknak egyre gyakrabban kell eldönteniük, hogy új szakembert vesznek fel, a meglévő kollégáikat fejlesztik tovább, vagy teljesen új területre képzik át őket.
Németh Zoltán szerint sok esetben olcsóbb és gyorsabb lehet a már meglévő munkatársak fejlesztése. Ehhez azonban először pontosan fel kell térképezni, milyen készségek vannak jelen a szervezetben, és melyek hiányoznak.
Ez a HR szerepét is átalakítja: a kompetenciafejlesztéshez egyre inkább szükség van mérhető, rendszerszintű gondolkodásra is.
Az AI már bent van a vállalatokban
A szakember külön kitért a „shadow AI” jelenségére is. Tapasztalatai szerint sok munkatárs már akkor is használ generatív AI-eszközöket a napi munkában, ha azok vállalati szinten még nincsenek hivatalosan bevezetve.
Ez adatbiztonsági kockázatot jelenthet, hiszen érzékeny vállalati információk kerülhetnek külső rendszerekbe. Emiatt a teljes tiltás helyett fontosabb lehet a használat átlátható, szabályozott és biztonságos keretek közé terelése.
A tanulási sebesség lehet az új versenyelőny
Németh Zoltán előadásának egyik legerősebb állítása szerint a következő időszakban azok a vállalatok kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek a leggyorsabban képesek saját munkatársaikat az új környezethez igazítani.
Ebben éppen a kisebb cégeknek lehet előnyük. Egy nagyvállalatnál több ezer ember munkafolyamatainak átalakítása hosszú időt vehet igénybe, míg egy kkv gyorsabban próbálhat ki új eszközöket és alakíthatja át a működését.
A következő évek versenye ezért nem feltétlenül arról szól majd, ki fér hozzá először a legújabb technológiához. Sokkal inkább arról, melyik szervezet képes a leggyorsabban megtanulni használni azt.
Szólj hozzá