A Mario Draghi és Patrick Collison, a Stripe vezérigazgatója által irányított Rhine Group vállalatvezetőket, közgazdászokat, politikai szereplőket és akadémikusokat tömörít azzal a céllal, hogy konkrét megoldási javaslatokat dolgozzon ki Európa gazdasági és technológiai lemaradásának csökkentésére.
Draghi jelentése adta az alapot az új szervezethez
A Rhine Group augusztus 24-én kezdte meg tevékenységét, munkájának kiindulópontját pedig Mario Draghi 2024-ben publikált versenyképességi jelentése jelenti. Az Európai Központi Bank korábbi elnöke ebben részletesen feltárta az európai gazdaság fejlődését akadályozó strukturális problémákat, és felvázolta azokat a változtatásokat is, amelyekre szükség lehet ahhoz, hogy a kontinens eredményesebben versenyezhessen az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az újonnan megalakult csoport feladata, hogy a jelentésben szereplő megállapításokat konkrét szakpolitikai javaslatokká formálja. A kezdeményezést Draghi mellett Patrick Collison, a Stripe társalapítója és vezérigazgatója vezeti, míg az ügyvezető igazgatói pozíciót Luis Garicano spanyol közgazdász tölti be.
A szervezet első találkozója után várhatóan megkezdődik azoknak a konkrét javaslatoknak a kidolgozása, amelyeket később az európai döntéshozók elé terjeszthetnek.
A technológiai gyengeség komoly hátrányt jelent Európának
A Rhine Group értékelése szerint Európa egyik legsürgetőbb kihívása a technológiai szektor relatív gyengesége. Az Egyesült Államokban és Kínában az elmúlt évtizedek során több globálisan meghatározó technológiai vállalat épült fel, miközben Európából jóval kevesebb cég tudott bekerülni a világ vezető technológiai szereplői közé.
A probléma ugyanakkor túlmutat azon, hogy a kontinens kevés technológiai óriást tudott kitermelni. A csoport szerint Európa azokban a feltörekvő technológiai területekben sem foglal el kellően erős pozíciót, amelyek várhatóan a következő évtizedek gazdasági növekedésének meghatározó hajtóerői lesznek.
Draghi versenyképességi programja ezért már korábban is a beruházások növelése mellett érvelt, miközben a bürokrácia mérséklését és az innovációk üzleti hasznosításának javítását is sürgette. Európa több területen komoly kutatási kapacitásokkal rendelkezik, ezekből az eredményekből azonban lényegesen ritkábban épülnek fel globális jelentőségű vállalatok.
A Rhine Group eddig nem jelölt meg konkrét olyan uniós technológiai szabályozásokat, amelyeket megszüntetne vagy átalakítana. A szervezet jelenleg elsősorban arra összpontosít, miként lehetne összességében kedvezőbb feltételeket teremteni az innováció és a vállalati növekedés számára.
A gazdasági szféra mellett politikai szereplők is részt vesznek
A Rhine Group összetételének egyik érdekessége, hogy a kezdeményezés nem kizárólag közgazdászokat és vállalatvezetőket fog össze. A tagok között politikai, akadémiai és médiapiaci szereplők egyaránt megtalálhatók. A legtöbb résztvevő Franciaországból és Németországból érkezett, de Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia és több más európai ország is képviselteti magát.
A csoport tagja többek között Bruno Le Maire korábbi francia pénzügyminiszter, Toomas Hendrik Ilves volt észt államfő, valamint Philippe Aghion francia közgazdász. A résztvevők sokszínű háttere arra utal, hogy a szervezet a gazdaságpolitikai kérdések mellett az üzleti és technológiai szempontokat is fontos részének tekinti a versenyképességről szóló munkának.
Patrick Collison részvétele ebből a szempontból különösen figyelemre méltó. A Stripe az elmúlt évek egyik legsikeresebb, európai gyökerekkel rendelkező technológiai vállalatává vált, globális pozícióját azonban az Egyesült Államokból építette fel. Collison így első kézből szerzett tapasztalatokkal rendelkezik arról, milyen környezet szükséges ahhoz, hogy egy technológiai vállalkozás nemzetközi méretekben is növekedni tudjon.
Draghi szerint tovább romlott Európa versenyhelyzete
A Rhine Group alapítói szerint a Draghi-jelentés 2024-es megjelenése óta Európa versenykörnyezete még kedvezőtlenebbé vált. Kína több stratégiai jelentőségű iparágban tovább erősítette pozícióját, miközben világszerte gyakoribbá váltak a kereskedelmi korlátozások és az állami gazdasági beavatkozások.
Eközben Európa továbbra is külső beszállítókra támaszkodik számos kritikus fontosságú területen. A függőség a technológiai infrastruktúrától kezdve az ipari ellátási láncokig több szektorban jelen van, és egyre erőteljesebben kapcsolódik össze geopolitikai kérdésekkel is.
Az európai versenyképességről szóló vita így már nem kizárólag arról szól, hogyan lehetne felgyorsítani a kontinens gazdasági növekedését. Legalább ilyen fontossá vált, hogy Európa mennyire képes saját technológiai és ipari kapacitásokat létrehozni, illetve milyen mértékben marad függő más régióktól.
A valódi próba a javaslatok megvalósítása lesz
Mario Draghi 2024-es jelentése rövid idő alatt az európai gazdaságpolitikai diskurzus egyik legfontosabb hivatkozási alapjává vált. A beruházások elmaradása, a termelékenység lassú növekedése és a technológiai lemaradás azóta is rendszeresen napirendre kerül Brüsszelben.
A Rhine Group célja most az, hogy a már ismert problémák feltárását konkrét intézkedési javaslatok kövessék. A szervezet ugyanakkor ugyanazzal az alapvető nehézséggel szembesül, mint az európai versenyképességről zajló vita egésze: hogyan lehet a széles körben azonosított problémákat olyan reformokká alakítani, amelyek ténylegesen több beruházást, gyorsabb innovációt és versenyképesebb európai vállalatokat eredményeznek?
Az, hogy Draghi mellett technológiai vállalatok vezetői, korábbi politikusok és közgazdászok is részt vesznek a kezdeményezésben, jól jelzi, hogy a téma már túlmutat a hagyományos gazdaságpolitika keretein. Európa számára egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy a következő technológiai és ipari korszak globális folyamatait aktívan alakító szereplőként vagy inkább követőként éli majd meg.
(Forrás: pymnts)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá