Jelentősen bővült a banki ügyfelek jogi védelme Magyarországon. A pénzforgalmi törvény módosítása értelmében a banknak vagy más pénzforgalmi szolgáltatónak kell viselnie a kibercsalásból eredő veszteséget, ha egy jogosulatlan tranzakció során nem alkalmazta az előírt erős ügyfélhitelesítést. A szabályozás mellett a statisztikák is kedvező fordulatot jeleznek: több évnyi növekedés után 2025-ben csökkent a csalások száma és az általuk okozott kár is.
A bank viseli a felelősséget, ha elmarad az erős ügyfélhitelesítés
A tavaly év végén hatályba lépett jogszabály szerint a pénzforgalmi szolgáltató köteles megtéríteni a jóvá nem hagyott fizetési műveletből eredő kárt, amennyiben a tranzakció során elmulasztotta az erős ügyfélhitelesítés alkalmazását.
Erős ügyfélhitelesítésről akkor beszélünk, ha a felhasználó azonosítása legalább két, egymástól független hitelesítési elem segítségével történik. Ilyen lehet például egy állandó jelszó és egy egyszer használatos SMS- vagy push-kód kombinációja, illetve a biometrikus azonosítás, például ujjlenyomat vagy arcfelismerés.
A módosítást a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte. Varga Mihály jegybankelnök 2025. június 2-án ismertette az intézkedést a kibercsalások visszaszorítását célzó, úgynevezett „öt csapás” program részeként.
Egy év alatt több mint 14 milliárd forinttal csökkent a kár
A szabályozói, jegybanki és banki intézkedések eredménye már a tavalyi adatokban is megjelent. A kibercsalások által okozott teljes kár 2025-ben 28,2 milliárd forint volt, míg egy évvel korábban még 42,4 milliárd forintot tett ki.
Ez több mint 14 milliárd forintos javulást jelent egyetlen év alatt. A regisztrált esetek száma is mérséklődött: 2024-ben még 226,4 ezer visszaélés történt, 2025-ben viszont már „csak” 214,3 ezer.
A fordulat azért különösen jelentős, mert 2022 óta minden évben emelkedett a csalások száma és az okozott veszteség. Az MNB ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a javulás ellenére a visszaélések volumene továbbra is magas.
Az átutalásoknál és a bankkártyás fizetéseknél is kevesebb volt a visszaélés
A legnagyobb javulás a lakossági átutalásos csalásoknál volt megfigyelhető. Ezek értéke 2025-ben 15,6 milliárd forintot tett ki, ami 5,6 milliárd forinttal alacsonyabb az előző évinél.
A bankkártyás vásárlásokhoz kapcsolódó csalások is visszaszorultak. Tavaly összesen 6,7 milliárd forint értékű visszaélést regisztráltak ezen a területen, ami 3,4 milliárd forintos csökkenést jelent 2024-hez képest.
Az ügyfelek számára különösen kedvező fejlemény, hogy minden csalástípust figyelembe véve 7,3 százalékponttal csökkent azoknak az eseteknek az aránya, amikor végül az ügyfélnek kellett viselnie a pénzügyi veszteséget.
A tranzakciós limitek is sokat számíthatnak
Az MNB szerint az ügyfelek is jelentősen csökkenthetik a csalásokból eredő károkat. A legtöbb bank lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyfelek saját fizetési szokásaikhoz igazítsák a tranzakciós limiteket, amelyeket később díjmentesen módosíthatnak.
Egy alacsonyabb napi vagy tranzakciós limit jelentősen mérsékelheti a veszteséget, ha illetéktelenek hozzáférnek egy bankszámlához. Nagyobb összegű átutalás előtt a limit ideiglenesen megemelhető, majd a tranzakció lebonyolítása után ismét visszaállítható.
Emellett a bankok folyamatosan fejlesztik valós idejű csalásmegelőző rendszereiket is, amelyek képesek kiszűrni a szokatlan tranzakciókat, az ismeretlen eszközökről indított műveleteket vagy az ügyfél korábbi szokásaitól eltérő pénzmozgásokat.
A mesterséges intelligencia is segít a csalások kiszűrésében
A pénzintézetek munkáját immár egy éve támogatja a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR), amelyet a GIRO Zrt. közreműködésével hoztak létre. A rendszer mesterséges intelligenciát is alkalmaz annak érdekében, hogy gyorsabban felismerje a gyanús tranzakciókat.
A KVR feladata, hogy a különböző bankokból érkező adatokat központilag elemezze, és minél hamarabb jelezze a feltételezhetően csalárd pénzmozgásokat. Az MNB jelenleg is vizsgálja, hogy a pénzintézetek elvégezték-e a rendszer használatához szükséges fejlesztéseket, valamint megfelelnek-e a jegybank visszaélés-megelőzési ajánlásainak.
Külön figyelmet fordítanak az úgynevezett strómanszámlák kiszűrésére is. Ezeket a bankszámlákat a bűnözők gyakran más személyek nevében nyitják vagy használják fel a csalással megszerzett pénzek továbbítására. Több bank már bevezetett intézkedéseket az ilyen számlák felderítésére és megszüntetésére, az MNB szerint azonban ezen a területen további fejlesztésekre van szükség.
A javulás biztató, de a veszély továbbra sem múlt el
Bár a 2025-ös adatok egyértelmű javulást mutatnak, a kibercsalások továbbra is jelentős problémát jelentenek: a tavalyi évben még mindig 28,2 milliárd forintnyi kárt okoztak.
A csalók módszerei folyamatosan fejlődnek, ezért a technológiai védelem mellett az ügyfelek megfelelő tájékoztatása is kulcsfontosságú. Ennek érdekében az MNB és a KiberPajzs együttműködés rendszeres kommunikációs kampányokkal hívja fel a figyelmet a leggyakoribb csalási módszerekre és a megelőzés lehetőségeire.
A jegybank szerint a további eredményekhez három tényező együttesére van szükség: szigorúbb banki kontrollokra, korszerű visszaélésszűrő technológiákra és tudatosabb ügyfélmagatartásra.
(Forrás: fintech.hu)
(Borítókép: Depositphotos)
Szólj hozzá