A világ állami vagyonalapjai és jegybankjai (amelyek összesen mintegy 29 ezermilliárd dollárnyi vagyont kezelnek) egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek portfólióik átalakítására a romló geopolitika miatt.

Az Invesco 2026-os felmérése szerint a legnagyobb nyertesek az energiaszektorhoz kapcsolódó befektetések lehetnek, miközben egyre többen vonják kétségbe az amerikai dollár hosszú távú vezető szerepét.

A kutatásban részt vevő 90 állami vagyonalap és 54 jegybank válaszai alapján a kereskedelmi konfliktusok, a vámháborúk, az ellátási láncok sérülékenysége, a kulcsfontosságú hajózási útvonalak időszakos lezárása, valamint az ukrajnai és közel-keleti háborúk alapjaiban formálják át a hosszú távú befektetési stratégiákat. A hangsúly már nem kizárólag a minél magasabb hozam elérésén van, hanem azon is, hogy a portfóliók ellenállóbbá váljanak a külső sokkokkal szemben.

Az energetikai infrastruktúra került a befektetők fókuszába

A megkérdezettek 80 százaléka szerint az energiaellátás biztonságát szolgáló, illetve az energiaátmenetet támogató infrastruktúra kínálja a legvonzóbb hosszú távú befektetési lehetőségeket. Az állami vagyonalapok portfólióiban az infrastruktúra aránya már elérte a 9 százalékot, ami az elmúlt évek egyik leggyorsabb növekedésének számít.

Ehhez az is hozzájárul, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése egyre nagyobb energiaigényű adatközpontok építését teszi szükségessé, ami tovább növeli az energetikai beruházások jelentőségét.

A felmérés arra is rámutat, hogy a hagyományos részvény–kötvény diverzifikáció egyre kevésbé bizonyul hatékonynak. Az elmúlt évek inflációs hullámai miatt ugyanis a két eszközosztály sok esetben együtt mozog, ezért a befektetők egyre nagyobb súlyt helyeznek a likvid eszközökre és a reáleszközökre, például az infrastruktúrára és az energetikai fejlesztésekre.

Egyre többen kérdőjelezik meg a dollár jövőjét

A felmérés egyik legérdekesebb megállapítása az amerikai dollár megítélésével kapcsolatos. A megkérdezett jegybankok 61 százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államok gyorsan növekvő államadóssága hosszabb távon gyengítheti a dollár tartalékdeviza-szerepét. Ez jelentős változás a 2024-ben mért 20 százalékhoz képest, vagyis két év alatt látványosan nőtt az aggodalom.

Rövid távon ugyanakkor továbbra is kedvező a dollár helyzete. A Reuters szerint a közel-keleti konfliktusok hatására 2026-ban az amerikai deviza mintegy 3 százalékkal erősödött, vagyis a piaci megítélés jelenleg még stabil, miközben a hosszabb távú kilátások egyre bizonytalanabbak.

A válaszadók 29 százaléka arra számít, hogy 2031-re a dollár kisebb szerepet tölt majd be a globális tartalékdeviza-rendszerben. Ennek hatására több intézmény már most alternatív letétkezelőket keres az amerikai pénzügyi rendszeren kívül, hogy mérsékelje geopolitikai kitettségét.

A biztonság felértékelődik

A bizonytalan geopolitikai környezetben a jegybankok tovább növelik aranytartalékaikat is. A megkérdezettek mintegy egyharmada tervezi aranyvásárlásainak fokozását, elsősorban a portfóliók diverzifikálása és a kockázatok csökkentése érdekében.

A Reuters értékelése szerint a felmérés egyértelműen azt mutatja, hogy a világ legnagyobb intézményi befektetői egy új korszakra készülnek. Ebben a geopolitikai kockázatok, az energiaellátás biztonsága és a stratégiai infrastruktúrába történő beruházások már legalább akkora súllyal szerepelnek a befektetési döntésekben, mint a hagyományos pénzügyi szempontok.

(Forrás: fintech.hu)

(Borítókép: Depositphotos)


Ha tetszett a cikk:

és kövess minket a Facebookon!



Szólj hozzá

Vélemény, hozzászólás?