A hasonlatok becsapósak, különösen, ha az ember halmozza őket. A legendásan nehezen körbeírható blockchain-technológia a héten volt már repülő autó és a következő Google is. Nézzük sorba, melyik miért!
Mindent megelőzve: a blockchain az a technológia, ami egyrészt a bitcoin rendszert működteti, másrészt pedig, ami durván túlmutat a bitcoinon. Egyfajta elosztott leltár, lista, pénztári főkönyv, ami a rendszer résztvevőinek egyetértésével frissül. Sokkal bővebben itt írtunk róla.
Repülő autó
Elsőre nagyon nagy hülyeségnek hangzik a BNP Paribas bank oldalán megjelent cikk címe, mi is azért kattintottunk rá, de mégiscsak a világ egyik legnagyobb bankja rakta ki, érdemes végiggondolni. A cikk szerint a hatvanas éveknek két emblematikus ígérete volt: az egyik a repülő autó, a másik pedig az az elektronikus kommunikáción alapuló tranzakciós rendszer, amiben nem lehet fedezet nélküli csekket kiállítani. A repülő autóról kiderült, hogy nem nagyon oldja meg a problémáinkat, ráadásul drága is. Persze ez nem akadályozza meg például az Ubert, hogy repülő autókról álmodozzon. És nem ők az egyetlenek.
A másik ígéretet a BNP a BBC Tomorrow’s World című tévéműsorából bányászta elő, amit 1965-től adott a brit közszolgálati tévé. A műsornak van remek archív oldala, de némi felújításra szorul, mert a videókat nem sikerült elindítani. Az viszont kiderül, melyik évben mi volt épp a csúcstechnológia, ami a szerkesztők szerint megérett a bemutatásra.
Hiába volt 1969-ben szó az elektronikus bankolásról, a mai napig léteznek fedezet nélküli csekkek, visszapattanó tranzakciók. A BNP szerint a blockchain megoldás lesz a problémára, ugyanakkor pont annyi szabályozási kérdéssel jár a bevezetése, mint a közlekedést guruló autókról repülő autókra átállítani.
A Techcrunchon megjelent könyvfejezet nem egyszerűen forradalomnak, hanem cunaminak látja a blockchain-technológiát. A szerző, William Mougayar, úgy látja, hogy évszázados struktúrák fognak megdőlni a technológia által hozott változások hatására. A központi irányítású rendszerek fognak meginogni, mert a blockchainre alapozott megoldásokban nincs szükség központi szereplőre. Nincs jegybank, kormány, klíringház, hanem csak a hálózat van, ami egységként el tudja látni ezeket a feladatokat.
A jóslatokat természetesen érdemes kis fenntartással kezelni, már az internettől és a world wide webtől is azt várták, hogy a központosított struktúrák ellen hat majd. Illetve az is az újramelegített ígéretek között volt, hogy a cenzúra eltörlését segíti majd.
A cikk szerint a korábbi technológiák és a blockchain között az a lényegi eltérés, hogy nincs egy olyan pontja az új rendszernek, aminek a kilövésével le lehetne állítani. Más kérdés, hogy az internet mint hálózat sebezhető, és anélkül blockchain sincsen.
És hogy lesz belőle az új Google? Valójában ez a cím is túlzó. Azt mondja Mougayar, hogy ahogy ma minden tudásdarabka után guglizunk, úgy a jövőben a szerződés jellegű információkat az elosztott főkönyvben fogjuk keresni. Ahogy a weblapokon tárolt, csak szűk kör számára ismert információt elérhetővé tette a Google, úgy változtatja meg egy másik fajta információ elérhetőségét a blockchain.
Szólj hozzá